Inzulinrezisztencia könyv kevés van a piacon, bár egyre ismertebb az probléma, napról-napra többet tudunk és egyre pontosabb képet kaphatunk. Ezzel a bejegyzéssel is az információ áramlást szeretném erősíteni.
“A szénhidrát anyagcsere-zavar kezelésének négy pillére van: az orvosi, a táplálkozási (dietetikus által vezetett), a mozgási és a lelki.” Erdélyi-Sípos Alíz
Régóta várjuk, hogy szakértő összefoglalás készüljön az inzulinrezisztencia kapcsán. Tűű László orvosi összefoglalóját segítséget jelenthet a szénhidrát-anyagcsere zavarban szenvedőknek, hiszen a kötetben igyekszik új megközelítéssel bemutatni az inzulinrezisztenciát, kiemelve két nagyon hangsúlyos területet: így külön részt kapott a vércukor-szabályozás rendszerének részletes bemutatása, valamint a hormonális rendszer bemutatása, kiemelve a női termékenység, a meddőség és az inzulinrezisztencia összefüggéseit.
“Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kialakult magas inzulinszint és a következményes hormonális zavarok rendezésére nincs egységesen alkalmazható módszer, így az egységes gyógyszeres és életmódbeli kezelés elve is felülvizsgálatra szorul.” Tűű László
Az inzulinrezisztencia típusai: A szerzői ezeket a típusokat mutatja be: klasszikus inzulinrezisztencia, az inzulinszekréció elsődleges zavara, a kóros soványsághoz kapcsolódó inzulinrezisztencia és a fiziológiás inzulinrezisztens állapotok.
Az IR következményei: Olvashatunk arról, hogy a magas inzulinszint hogyan érint bennünket, milyen szerveinkre van erős hatással: az anyagcserénkre, a hormonális rendszerünkre, a májra, a keringési rendszere, a központi idegrendszerre, az alvásunkra és a bőrünkre.
Az inzulinrezisztencia tünetei: Az orvosi összefoglaló kitér az IR tünetekre és a diagnosztizálás egyes elemeire.
Terápiás lehetőségek: Megismerhetjük, hogy az inzulinrezisztencia gyógyításában mekkora szerepe van az életmódunk megváltoztatásának, a testmozgásnak, az étrend-kiegészítőknek, valamint milyen pontokon szükséges gyógyszeres beavatkozás.
Breyer Helga-Zentai Andrea: Inzulinrezisztencia és policisztásovárium-szindróma életmódi kezelése. In: Új Diéta 2015. 2-3.sz. 2-3 p.Rövid cikkben olvashatunk összefoglalót, melynek szerzői belgyógyász és dietetikus.
Olvashatunk arról, milyen tényezők, tünetek megjelenése esetében gondolhatunk inzulinrezisztenciára, melyek a diagnosztizálási lehetőségek és milyen komplex kezelési mód javasolt az érintettek számára. A komplex kezelési mód azt jelenti, hogy az orvosi és dietetikus támogatás mellett szakképzett személyi edző és lelki segítő (pszichológus, coach) is támogatja az érintetteket.
Az inzulinrezisztencia több, mint egy anyagcsere zavar, hanem egy általános zavar, ami szinte az egész szervezetet érinti és befolyásolja. A dietetikus szerző a táplálkozási pillért járja körbe, hogy az új módon kialakított diéta átvezessen egy valódi életmódváltásba, és így váljon természetessé. A jelenleg elterjedt 16 grammos diéta csak egy “szabásminta”, amely kiindulópontnak elegendő, de nem biztos, hogy mindenki számára ideális.
Étkezési ritmus: Az IRD (inzulinrezisztens-diéta) első kérdésköre, hogy hányszor javasolt ennünk. Fontos, hogy legyen napi étkezési ritmusunk, megismerkedünk a kisétkezés fogalmával, így támogathatjuk a testünket, s természetesen az sem mindegy, hogy ebből mennyi és milyen lassú és gyors felszívódású szénhidrát.
Gyors és lassú szénhidrátok: Fontos tudnunk, mi befolyásolja a szénhidrátok felszívódását, és persze a legfontosabb megtanulnunk melyik ételcsoport hová tartozik, gyors vagy lassú felszívódású, hiszen így képessé válunk szabályozni az inzulinszintünket.
Végül útmutatást kapunk a receptek elkészítéséhez. A kötet üzenete, hogy megszüntessük a szabad mozgást szűkítő étrend képét a fejünkben, és újra lélegzethez jussunk, biztonsággal megalkotva az új táplálkozásunkat.
Szeretettel és támogatással várlak benneteket!
Összeállította: Boros Ildi
