A keleti és nyugati történetek és bölcsességek számos tekintetben közös gyökerűek.
Gyógyító tanmese. Peseschkian egész sereg történetet és mesét gyűjtött össze, célja, hogy meglássuk a Kelet erősségei, intuíciója gyógyítói lehetnek a nyugaton élők számára.
Peseschkian, Nossrat: A tudós meg a tevehajcsár. Keleti történetek – nyugati lelki bajok. Budapest, Helikon Kiadó, 1991. 236 p.
“Munkám alappillére a transzkulturális kiindulás, ami önmagam számára saját transzkulturális helyzetemből (Németország-Irán) adódik. Éppúgy célkitűzésem volt, hogy a keleti történeteket segédeszközként, közvetítő, kommunikációs anyagként használjam fel szakterületemen a pszichoterápiában.
Szándékom volt az is, hogy kelet bölcsességét, intuitív meglátásait összekapcsoljam Nyugat új pszichoterápiás módszereivel.”
Mitévő legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek érzi? Nossrat Peseschkiant alaposan kikérdezi klienseit panaszaikról, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá.
Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: csupán észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus.
Ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják jóformán magától is végigmegy.
Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások.
Ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége s a könyvet olvasva magunk is megtanulhatunk lelkünk mélyére pillantani.
E történetek összeválogatása közben az vezette, hogy az emberek egymás közötti lelki konfliktusaira és problémáira utalnak, ezek hátterét és következményeit világítják meg a hallgató számára.
A történetek tanulsága különböző módon áttételes: hol világosan és tisztán felismerhető az első pillanatra, hol csak palástoltan, célzásként jelenik meg.
Bevezetés a történetek elméletébe
A történetek gyakorlata
Összeállította Boros Ildikó, felhasználva a fülszövegből és az előszót.
