A kutatási eredmények szerint mindegyik meditációs technika egyformán alkalmas a stresszkezelés hatékonyságának javítására, a meditálók a meditációval töltött idővel egyenes arányban egyre nyugodtabbakká válnak.
A kutatási eredmények szerint mindegyik meditációs technika egyformán alkalmas a stresszkezelés hatékonyságának javítására, a meditálók a meditációval töltött idővel egyenes arányban egyre nyugodtabbakká válnak.
Coleman, Daniel: A meditáció ősi művészete. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2008. 237 p.
“E könyv első részét egy aprócska himalájai faluban írtam, ahol 1971-ben éltem a monszun időszakban. Össze voltam zavarodva. A dolgok kezdtek lassan értelmet nyerni. Minden meditációs rendszer az Egyre vagy Nullára törekszik – Istennel való egyesülésre vagy a semmire.
Az Egyhez vezető ösvény a Rá való koncentráció révén valósul meg, a Nullához vezető út pedig nem más, mint értelmünk semmisségének felismerése. Ez jelentette számomra az első irányelvet a meditációs technikák megértéséhez. A könyvben gyakorlati betekintést kapunk a meditáció hindu, buddhista, szúfi, zsidó, keresztény, tantrikus és zen hagyományaiba.
Az írások, amelyek végül e könyvvé fejlődtek, eredetileg önmagam számára adott magyarázatok voltak. Térképekre volt szükségem, és e hagyományok mindegyike nyújtott valamit e tekintetben. A meditáció beszivárgott a kultúránkba.
A meditációt immár bevett eszközként használják az orvostudományban, pszichológiában, nevelésben és önképzésben. Mégis gyakorlati alkalmazásai ellenére, a meditáció igazi közege a spirituális élet. A klasszikus forrásokban leírt tudatállapotok legemelkedettebb formájukban képesek kiemelni a mindennapi foglalatosságok kicsinyességéből, valamint átalakíthatják az átlagos tudatosságot.”
Az elmélyült figyelemben a meditáló módszeresen szembesül tapasztalata tényeivel, úgy tekintve rájuk, mintha újak lennének. Az elmélyült figyelem irányulhat a testre, az érzelmekre, az elmére vagy az elme tárgyaira.
A testre irányuló elmélyült figyelem esetében a meditáló teste minden tevékenységét, így végtagjai mozgását és testtartását kíséri figyelemmel, bármilyen cselekvés közepette. A cselekvés célja háttérbe szorul, a figyelem magára a testre összpontosul.
Az érzelmi figyelem esetében a meditáló saját benyomásaira figyel, függetlenül, hogy azok kellemesek vagy kellemetlenek.
A koncentráció során a meditáló stratégája abban áll, hogy figyelmét egyetlen érzéki benyomásra irányítsa, és csapongó elméjét állandóan visszatérítse tárgyához.
Mind személyes tapasztalatom, mind pedig a tudományos eredmények azt sugallták, hogy a meditálók könnyebben átvészelik az élet buktatóit, jól viselik a mindennapi stresszt, amely az ő esetükben így kevesebb következménnyel is jár.
A meditáló viszonyulása a stresszhez megtöri a veszély-izgalom-veszély spirált: a kihívás elmúltával gyakrabban képes ellazulni, mint a nem meditáló. A veszélyt higgadtabban kezeli, és csak szükség esetén reagál izgatottsággal.
A kutatási eredmények szerint mindegyik meditációs technika egyformán alkalmas a stresszkezelés hatékonyságának javítására, a meditálók a meditációval töltött idővel egyenes arányban egyre nyugodtabbakká válnak.
Tartalomjegyzék
Összeállította: Boros Ildi
